SZOMSZÉDSÁGI KONFLIKTUSRENDEZÉS
Aki lakóközösségben él, tudja, néha kompromisszumokat kell kötni a békés egymás mellett éléshez. A gyerekek, átlógó ágak, hangok, szagok, bizonytalan telekhatárok, kapu elé parkolás, háziállatok, mind szolgálhatnak konfliktusforrásként. Itt a Feleknél általában hosszú ideje rossz a kommunikáció, vagy már egyáltalán nem beszélnek egymással. Az ilyen esetekben a felek erősen negatív érzelmekkel töltekeznek a másik fél iránt. Sztereotip módon gondolkodnak egymással, összeesküvés elméletek gyártanak és a másik szándékában csak a rosszindulatot vélelmezik. Ilyen konfliktushelyzetekben a mediátornak elsősorban a kommunikáció megváltoztatására kell koncentrálnia, és a másik fél valamilyen pozitív múltbéli tulajdonságának felidézésére és elismerésére kell törekednie. Előfordulhat, hogy kapcsolatuk jelentősen nem javul, de képesek lesznek kölcsönösen tiszteletben tartani egymás érdekeit.
ÉLETHELYZETBŐL ADÓDÓ KONFLIKTUSOK RENDEZÉSE
Vannak olyan helyzetek, amikor kifejezetten az adott szituációból adódik egy vita. Valamilyen élethelyzetben találkozva konfliktus alakul ki a felek között. A felek nem is ismerik egymást, de gyakori, hogy hirtelen rendkívül heves érzelmi reakciókat váltanak ki egymásból, mely előfordul, hogy bűncselekmény elkövetéséhez vezet. Mindenkinek megvannak a maga jellemző konfliktuskezelési stílusai melyeket jó esetben hatékonyan tud alkalmazni. Van, hogy egy közlekedési balesetben, vagy akár egy bolti vásárlásnál frusztrációt élünk meg. Ez pedig befolyásolja majd, hogyan viselkedünk az adott helyzetben.
„BULLYING” – MIT TEHETÜNK MEDIÁTORKÉNT AZ ISKOLAI, MUNKAHELYI BÁNTALMAZÁS ELLEN
Mindannyian tapasztaltuk már, hogy a gyerekek/felnőttek bizony kemények tudnak lenni egymással. Az iskolai, munkahelyi megfélemlítés, erőszak, kényszer, bántó kötekedés vagy fenyegetés, bántalmazás, agresszív uralkodás vagy megfélemlítés alkalmazása egyre gyakoribb. Az ilyen viselkedés gyakran ismétlődő és megszokott.
A megfélemlítés olyan ismétlődő, agresszív viselkedés, amelynek célja egy másik személy fizikai, mentális vagy érzelmi megsértése. Az iskolai és munkahelyi megfélemlítést „kortársbántalmazásnak” is nevezik. A bullying az emberek szociális életére is erős hatással van: sok áldozat számára nehéz az élet későbbi szakaszaiban is barátokat szerezni és kisebb az esély, hogy tartós párkapcsolatot alakítsanak ki. A bántalmazás, zaklatás jellemzően a gyengébb magányos egyénekre irányul, akinek nehézségei vannak önmaga megvédésében. Amikor egy tanuló/dolgozó, a másikkal szándékosan olyat tesz vagy olyat mond neki, ami bántó, azt iskolai/munkahelyi bántalmazásnak nevezzük. Lehet az egy középiskolás lány/felnőtt nő, akiről osztálytársnője/ másik kolléga negatív vagy fars információkat terjeszt, de lehet ez egy szemüveges vagy kissé túlsúlyos gyermek vagy felnőtt, akiket szintén különböző gúnynevekkel illetne, vagy folyamatosan minősítenek, címkéznek.
Kiegyensúlyozott, boldog életet élni, suliba járni, dolgozni, sportolni, csak biztonságban lehet, így gyerekként és felnőttként is a biztonság alapvető szükségletünk. A mediátor által használt módszer az egyensúly visszaállítását, újjáépítését szolgálja. A szemlélet középpontjában az a gondolat áll, hogy minden konfliktushelyzet lehetőség a változásra, a megújulásra. Ezen eseteknél a mediator vezetésével megbeszélik, ki hogyan élte át a történteket, milyen érzelmek dolgoznak benne, és mit érezne megnyugtató megoldásnak. A létrejövő megoldásnak köszönhetően a sértő fél nem lesz megbélyegzett, a sértett pedig olyan kárpótlást kap, aminek a kimunkálásában ő is részt vett, amivel egyetért, amit el tud fogadni. Magyarországon bizonyos büntetőjogi ügyekben a törvényes eljárásrend része, de oktatási intézmények is sikerrel alkalmazhatják a fegyelmi eljárásokat megelőző kötelező egyeztetési eljárások során.